Szociális munka = Alkalmazott társadalomtudományi szak

- Mit tanulsz az egyetemen?

- Szociális munkát.

Ezt követően sokan leplezni próbálják gondolataikat. Vannak, akik nem kérdeznek vissza, csak konstatálják magukban, hogy "ez is cigányokkal, hajléktalanokkal fog foglalkozni", másokban csak annyit fut végig, "munkásnak tanul... egyetemen... na még egy értelmetlen szakma", persze vannak olyanok is, akik azt gondolják, "jaa, a szociális munkások dolgoznak itt nálunk vidéken 40 ezer forintért, pelenkázzák az öregeket és végzik az alja munkát". Ne feledkezzek meg viszont azokról az emberekről sem, akik örömmel veszik a hírt, miszerint szociális munkásnak tanulok, mert szélesebb rálátásuk van a világra, tudják, hogy maga a szakma sok országban nem kis népszerűségnek és megbecsültségnek örvend, és egy szociális munkás feladata lehet, hogy apránként jobbá tegye globalizálódó világunkat. 

Volt már olyan is, hogy magát a szakmát kérdőjelezték meg előttem, mondván, hogy nem értik, mi szükség lehet egy szociális munkásra. Egy budapesti egyetemen tanító óraadó kijelentése meglep, ennek ellenére és ennek következtében megpróbálom elmagyarázni, mi értelme is van. Beszédem nem talál meghallgatásra.

A "szociális munkás" kifejezéssel lehet probléma - töröm a fejem. Feltételezésem szerint Magyarországon olyan mélyen beleégett az  idősebb generációkba a "munkás" kifejezés, hogy ez okozhat olyan előítéletet, amelyet magyarázkodással kevéssé tudok jóvá tenni. 

Az angolban használt blue-collar worker, white-collar worker és a mostanában divatos pink-collar worker kifejezések érezhetően nem okozzák ezt a nyelvi buktatót a social workernél. Megérne egy gyors kérdőíves kutatást a kérdés. 

Az is érdekes, hogy amikor szociálpedagógiáról szociális munkára váltottam, néhányan csak annyit kérdeztek:

- Az nem rosszabb?

Vagy: 

- És most ez fog szerepelni a diplomádban? Hogy szociális munkás? A szociálpedagógia jobban hangzik...

Az írás alább folytatódik...

Pedig ma már a pedagógus szakma is egyre nagyobb csorbát szenved elismertség tekintetében, mégis érezhetően magasabb helyen szerepel a társadalom által leginkább elismert szakmák rangsorában. És véleményem szerint ezt etimológiai okai is vannak.

Ennek okán a Magyar Etimológiai Nagyszótár segítségével megnéztem a következőket:

- "szociális":

1. társadalmi, közösségi’, ‘az egyének társadalmi és anyagi helyzetével foglalkozó, a hátrányos helyzetűeket segítő’: szociális gondozás, szociális segély.

2. szocializmus: ‘társadalmi rendszer, amelyben a termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak’, ‘törekvés az alsóbb társadalmi rétegek helyzetének javítására’. 

3. szocialista: ‘a szocializmus híve’, ‘‹melléknévként› a szocializmussal kapcsolatos’.

4. szocialisztikus: ‘a szocializmus felé hajló, arra emlékeztető’. 

5. Politikai szakszócsalád a latin socialis (‘társas, hitvestársi, szövetségi’) nyomán, a socius (‘társ, szövetséges’) főnévből, amely a sequi, secutus (‘követ’) ige származéka.

- "munka":

1. ‘az ember céltudatos termelő tevékenysége’, ‘a tevékenység eredménye’: szép munka került ki a keze alól, ‘tennivaló, dolog’: sok a munkám. 

Származékai: munkás, munkásság, munkál, munkálkodik, munkálat, munkátlan. 

2. Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák munka (‘kín, baj, gyötrelem, vesződség’). A magyarba még a 10. század vége előtt, nazális magánhangzót tartalmazó alak kerülhetett, s egy ideig őrizte a szláv nyelvekbeli jelentést, ahogy a Halotti Beszédben olvassuk: haraguvék isten, es vetevé üt ez munkás világbele. A ‘kín’, ‘keserves munka’, ‘alkotó munka’ jelentésfejlődés a latinban is lejátszódott, a labor eredeti jelentése ugyanis ‘teher, szenvedés’ volt.

A két kifejezésből azt a hipotézist tudom levonni, miszerint nem is feltétlenül a munka, munkás kifejezés adja meg az attitűdjét a szociális munkának, hanem a "szociális" előtag.

A szociális - mint ahogy látható - az Etimológiai Nagyszótárból is, erősen kötődik a szocializmushoz. Ebből adódóan vizsgálandó, hogy azok, akik a szociális munkát laikusként megkérdőjelezik, hogyan vélekednek a szocializmusról és mire asszociálnak a "munka" és "munkás" szavakra.

Nincsenek könnyű helyzetben azok a szülők, akiknek a gyermeke elkötelezte magát egy segítő szakmánál. Nem vagyunk mi építészek, mérnökök, számvitelisek, kommunikációsok, de még pszichológusok sem. Igaz, szakmánkban erőteljesen képviselteti magát utóbbi.

Mi viszont érinteni tudjuk az összes létező szakembert, amikor hajléktalanok, drogosok, lelki traumával megküzdők, természetes támaszt elvesztők és segítséget kérők lesznek.

Update:
Az egyetemen a következőre jutottunk megnevezés tekintetében - annyira tetszett, hogy módosítottam a bejegyzés címét is:

Alkalmazott társadalomtudományi szakértő